Bevezetés

A 384 lakosú Leléd község észak-keletre 11 km távolságra fekszik Párkánytól a Börzsöny-hegység szélén . Az, hogy ott és úgy fekszik, ahogyan, „sok pénzébe kerülhetett Istennek”, és azonnal egy misztériummal kell kezdeni . Azt, hogy a Duna hogy tudta átszakítani a Dunántúli Középhegységet az Északi Középhegységtől a Dunakanyarnál, azt tudjuk : volt párszázezer éve rá és Ereje, izma . Azt is tudjuk, hogy Csonkamagyarország legmeredekebb megmaradt hegysége a Börzsöny . A kérdés így hangzik : a pici Ipoly hogyan tudta akkor mégis kettészelni ? Hisz olykor csak patak . . .. Nos képzeljünk el magunk elé egy karóraszámlapot, és szimbolizálja ez a Börzsönyt . Legyen az, hogy azt mondjuk, hogy pici folyónk a 12-esnél éri el a hegységet, majd ha a puszta fizika törvényszerűségei érvényesülnének, akkor az volna, hogy lecsorogna a 9-esig, onnan valahol belefolyna a Garamba, majd abban a Dunába s a Fekete-tengerben végezné . Csakhogy . Ehelyett folyócskánk a 9-esnél átvágja magát, s kiköt a 7-esnél, és itt folyik bele Helembánál a Dunába . Leléd ezen a titikzatos úton van, ahogy a fizikum törvényeinek fittyet hányva az Ipolya a 9-esből a 7-esbe vág, és vágja, szeli, hasítja le a Börzsöny egy nyúlványát . A régi Nagymagyarország annyira figyelembe vette ezt a misztériumot, hogy Leléd nem is Esztergom-megyéhez tartoza, hanem Hont-megyéé vala .
De hogyan tudta leszelni a picíny patak a hatalmas, meredek Börzsönyt ? Ma sem tudják, és a sok márgás löszös talaj sem ide illik . nem szólnak a Földek, mégis értenünk kellene némaságuk mögött mi is áll . . .
Van még egy nagyon fontos tulajdonsága rohanó és romlott ( RR ) világunknban, és ez az, hogy zsákutcás falu, ami ezesetben azt jelenti, hogy az RR lassabban ér el ide .